A levegő minőségi előírásainak újraértékelése
A levegő minőségi előírásainak újraértékelése
Egy USA-ban, a Harvard Közegészségügyi Iskola keretében végzett tanulmány kimutatta, hogy a finom porokkal (PM2,5) és az ózonnal való hosszas érintkezés (belélegzés – szerk. megj.) megnöveli a korai elhalálozás kockázatát olyan szintek esetén is, amelyek megfelel a Környezetvédelmi Ügynökség levegő minőségére vonatkozó előírásainak. A páratlan statisztikai értékű tanulmány több mint 60 millió személyt követett 2000–2012 között. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a PM 2,5 szintjét 1μg/m3-rel csökkentenék nemzeti szinten, évente körülbelül 12000 életet menthetnének meg. Hasonlóképpen, ha az ózon szintjét milliárdonként egy résszel csökkentenék, akkor körülbelül 1900 korai elhalálozást kerülhetnének el. A műholdas méréseken alapuló, jól érvényesített előrejelzési modellnek köszönhetően a csoportnak sikerült bevonni olyan alanyokat is, akik nem ellenőrzött területeken éltek, legyen szó akár városi, elővárosi vagy vidéki környezetről. E kérdések jelentősége, az európai területre is vonatkozóan, könnyen megérthető, ha figyelembe vesszük a probléma egyes részleteit. Az ózon egy olyan gáz, amely az illékony szerves vegyületek (VOC) jelenlétében a napsugárzásnak kitett nitrogén-oxidok (NOx) komplex reakcióiból származik.
Az ipari létesítmények, a gázzal vagy szénnel működő erőművek, a kipufogógázok, a benzingőz és a kémiai oldószerek a NOx és VOC fő forrásai. Mi több, kialakulása után ezt a szennyezőanyagot a levegőáramlás tovább szállítja még a különböző földrészek között is. Ami a részecskékkel való érintkezést illeti, a jó hír az, hogy a ’70-es évektől kezdődően megtett erőfeszítéseknek köszönhetően a kénkibocsátások Európában mintegy 90%-kal csökkentek. Nem mondható el ugyanez a dolog az ammónia kibocsátásokról, amelyek nagy részben még megoldatlan gondot jelentenek. Ezek főként a mezőgazdasági részlegből származnak. Az állati vizelet és az ürülék ammónia felszabadulást eredményez a légkörben. Ez nagyon reaktív, és azonnal lerakódik a talajra. Ugyanakkor, ammónium-nitrátot képez, és jelentősen hozzájárul a légkörben levő részecskékhez és a kapcsolódó emberi egészségügyi problémákhoz. A helyzet nem különbözik Észak-Amerikában sem, ahol szintén nincsenek ellenőrző intézkedések. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a makroszinten meghozható vagy a kevésbé kitett területeken való életvitelünkről szóló döntéseken túl szükséges egy „öko-felelősségteljes” életmód is, ami az általunk vásárolt termékeket, a szállítóeszközök használatát stb. illeti. Végül, de nem utolsó sorban, ebben az összefüggésben a vegetáriánus vagy túlnyomórészt vegetáriánus táplálkozás, amely az egészségre gyakorolt jótékony hatásairól ismert, szintén előnyösnek bizonyul a környezet számára is, amelyben élünk.
Forrás:
1. https://www.hsph.harvard.edu/news/press-releases/ u-s-seniors-air-pollution-premature-death/
2. Di Q., Wang Y., Zanobetti A., Wang Y., Koutrakis P. et al., „Air Pollution and Mortality in the Medicare Popula-tion”, New England Journal of Medicine 2017 vol: 376 (26) 2513–2522. old.
3. https://www.epa.gov/ozone-pollution
4. https://www.eea.europa.eu/ro/semnale/semnale-de-mediu-2013/interviu/o-problema-de-chimieÉlet + Egészség | 2017.V.szám | Orvosi kaleidoszkók | dr. Cristian Reinhard Prelicz