4. Az Emberi Mikrobióta Egészségben, Betegségben (33perc)
ÉletmódTerápia Szemináriumok | Az Életmódváltás Fejben Kezdődik.
Dr. Sorin Moroșan, belgyógyász szakorvos napjaink legégetőbb egészségügyi problémáit és azok életmódbeli összefüggéseit veszi górcső alá.
Tekintsd meg az alábbi sorozat NEGYEDIK VIDEÓSZEMINÁRIUMát az alábbiakban!
4. Az Emberi Mikrobióta Egészségben, Betegségben (33perc) (VIDEO)
A fenti VIDEÓSZEMINÁRIUM szövege:
Mit is jelent a humán mikrobióta kifejezés? A mikroorganizmusok, különösen baktériumok összességét, amelyek az emberi szervezetben élnek. Becslések szerint tízszer annyi baktérium van a szervezetünkben, mint testünk sejtjeinek száma. Tehát több trilliónyi sejtünk van, és több tíz trilliónyi baktérium él bennünk. Ha így nézzük egy emberi lény csak 10%-ban áll saját sejtjeiből, 90%-a baktérium. Világos, hogy ezek a baktériumok nagyon fontos szerepet játszanak egészségünkben. Megtalálhatók az emberi szervezet minden felületén, ami kapcsolatba kerül a külvilággal. Így a bőrön, a légzőszervek és a nemi szervek nyálkahártyáin, az emésztőrendszerben és kifejezetten a bélnyálkahártyán. A legtöbb a vastagbélben található. Erről fogunk beszélgetni a következő percekben, főleg a bélflóráról.
Egészséges emberek esetén itt jó baktériumtörzseket találunk, mint a Bacteriodetes és a Firmicutes törzsek, a baktériumok 60-70%-a közülük kerül ki, persze mellettük számtalan törzs jelen van még kisebb mennyiségben, amelyek ugyanolyan fontosak az egészség szempontjából. Tehát ezek, mikor a bélben ezek a baktériumok ilyen arányban és egyensúlyban vannak jelen, ezek rendkívül jelentős szerepet játszanak az anyagcserében, az immunitásban, és látni fogjuk, hogy nagyon fontosak az agy számára is, nagyon fontosak.
itt egy mikroszkópos képen a bélnyálkahártya sejtjei láthatók, innen szívódnak fel a tápanyagok, a bélből a véráramba kerülnek. És ezek között a sejtek között, mik azok a rózsaszínek? Baktériumok, nagyon sok baktérium. Ezek a baktériumok élelmi rostokkal táplálkoznak, amelyek megtalálhatók a teljes kiőrlésű gabonafélékben, gyümölcsökben, zöldségekben, diófélékben és magvakban. Vannak rostok, amelyek nem kerülnek megemésztésre a hasnyálmirigy és a vékonybél enzimei által, érintetlenül mennek tovább. Egy időben azt gondolták, hogy ezeknek semmi haszna, csak ballasztanyag, amire nincs szükségünk, mert nekünk kiadós étkezés kell, és elkezdtük finomítani az ételeket, hogy megszabaduljunk a rosttól. Így lett a 0-ás liszt, fehér liszt, fehér rizs, fehér cukor és így tovább. Valójában ezek a rostok, amelyeket haszontalan ballasztanyagnak tituláltak, létfontosságú szerepet játszanak. Ezek képezik a jó baktériumok táplálékát; és ha ezek a jó baktériumok megfelelően tápláltak, akkor az egészségünk számára elengedhetetlen anyagcserefunkciókat töltenek be. Képesek nagyon fontos vitaminok szintézisére, mint a K vitamin, a biotin (B1), és a fólsav. A fehérjék felépítéséhez szükséges aminosavakat szállítanak és termelnek, részt vesznek az epesavak lebontásában, és rendkívül fontos enzimeket termelnek, amik lebontják az ételből származó összetett makromolekulákat. Így lehetővé teszik olyan tápanyagok felszabadulását, mint a vas, kalcium, magnézium, amelyek a bélfalon keresztül felszívódnak a véráramba, és onnan hasznosulnak. Ezen rostok jó baktériumok általi fermentációja rövid szénláncú zsírsavakat eredményez, amelyek közül a leginkább tanulmányozott a vajsav és a butirátok. A butirátok táplálják a jó baktériumokat, de a bélnyálkahártyát is. Tehát ha van elég butirát, akkor kifejlett jó baktériumkolóniáink lesznek, és ezzel egy időben egészséges bélnyálkahártyánk, életképes sejtekkel, amik hatékonyan szívják fel a tápanyagokat, ugyanakkor gátat képeznek a káros baktériumok, és az általuk termelt méreganyagokkal szemben. Nem engedi őket a bélfalon átjutva a vérbe jutni, mert ha oda kerülnének, nagy kárt okozhatnak a májban az érfalakban és az agyban is!
Tehát ez egy szinergikus nyer-nyer helyzet, jó baktériumok, sok butirát, egészséges, erős nyálkahártya. Már vannak tanulmányok, melyek szerint a magas butirátszint és ellenálló bélnyálkahártya gátolják a polip és vastagbélrák kialakulását. Az alacsony butirátszint növeli a vastagbélrák kockázatát. Annyira megnövekedett, hogy jelenleg ez a második leggyakoribb rákfajta. Férfiaknál a prosztatarák nőknél pedig a mellrák után második helyen áll a vastagbélrák. Tehát ebből a szempontból is elengedhetetlen az egészségünk érdekében, hogy legyenek jól táplált előnyös baktériumok, élelmi rostok, sok butirát. Emellett az immunitásunkhoz is nagyban hozzájárul. Az emésztőrendszer szintjén rengeteg nyirokcsomó található. Amikor azt mondjuk nyirokcsomó, védelmi pontokra kell gondolni katonákkal tele, akik eligazításra várnak. És a nyirok csomókban lévő fehér vérsejtek legfontosabb dolga, hogy megtanulják megkülönböztetni a test saját sejtjeit, amelyeket védeni, őrizni és gondozni kell, azoktól, amelyek idegenek és veszéllyel fenyegetnek. Legyen szó baktériumokról vagy rákos sejtekről, idegen, ami így vagy úgy veszélyt jelent a szervezet számára, meg kell semmisíteni, el kell pusztítani. Fontos tudni mi a saját (ahogy az angolok mondják self) és mi idegen (nonself).
Nagy kérdés volt, hogyan tanulják meg ezt a megkülönböztetést a fehér vérsejtek. Mára tanulmányokból kiderül. Az emésztőrendszer szintjén a fehér vérsejtek az itt lévő baktériumokkal kerülnek kölcsönhatásba. Ezek a baktériumtelepek egyfajta terepgyakorlatot jelentenek, ahol a katonák megtanulják megkülönböztetni a sajátot az idegentől. Ha ezt jól megtanulják, akkor erős immunrendszerünk lesz, ami képes helyt állni, megvédeni a jó, és elpusztítani a káros sejteket. Ez egy nagyon fontos dolog, órákat tudnánk erről beszélni. Íly módon válik képessé a bélrendszer, hogy ellenálljon a kórokozók támadásának mind anyagcsere, mind immun oldalról.
Ennek az egészséges baktériumflórának köszönhetően.
Mi befolyásolja a bélmikrobiótát?
A különböző életszakaszok, ugyanakkor megfigyelhető egy adott mintázat ezen a téren, az élet első hónapjaiban, éveiben, majd felnőttkorban.
Az életmód, látni fogjuk mennyire fontos.
Bizonyos betegségek jelenléte.
A méhen belül úgy vélik a magzat bélrendszere steril, nem tartalmaz baktériumokat. Manapság azt mondják a szakértők, mégis lehetséges, hogy bizonyos mikroorganizmusok átjutnak a méhlepényen. Mindenesetre a gyermek emésztőrendszerének első nagy kolonizációja a születéskor történik. Ahogy keresztül halad a szülőcsatornán, kapcsolatba kerül az ott élő baktériumtörzsekkel, amelyek megtelepednek a beleiben. Ha ezután a baba anyatejes táplálásban részesül, ami az ideális táplálék a jó baktériumok számára, ez az első értékes ajándék, amit a gyerek kaphat. Megalapozza számára egy nagyon értékes mikrobióta kialakulását. Ezek a gyerekek általában jól fejlődnek, élettel teliek, nem kövérek, de erősek, és jó az immunrendszerük. Nagy különbség van a természetes úton született gyerekek között, akik átvették az anya baktériumflóráját, és azok között, akik császármetszéssel születnek. Az utóbbiaknak nem adatott meg a lehetőség, hogy a jó baktériumokat magukévá tegyék, és így az emésztőcsatorna elérhetővé válik más mikroorganizmusok számára is. Ha meglévő helyet nem töltik ki a jó baktériumok, akkor mi kerül oda? Az újszülöttosztály, az őt gondozók baktériumai, majd hazaérve a látogatók mind kézbe veszik szeretgetik, és mindenki ad neki valamit: jót vagy kevésbé jót. És ha a táplálás is tápszerrel történik, teljesen más képet látunk.
Statisztikailag kimutatható, hogy ezek a gyerekek sokkal hajlamosabbak az allergiára, asztmára, és más különböző problémákra, amelyek a bélflóra diszbiózisából fakadnak.
Tehát már innentől nagy különbségek lehetnek. Aztán következik az első életév, a táplálkozás sokszínűvé válása. Itt is hatalmas jelentőségű, hogyan is megy ez végbe. Jó élelmiszereket iktatunk be, amelyek rostot is tartalmaznak, rostot, és nem csak fehérjét, zsírt és így tovább. Rostdús ételeket az erős bélnyálkahártyáért vagy finomított élelmiszereket, rost nélkül, megint nagy különbség. Az első életévekben folyamatosan fejlődik a kicsi baktériumflórája, és fokozatosan egyre inkább hasonlóvá válik egy felnőttéhez. Ekkor kerülnek lerakásra az alapok.
Mit jelent a bélflóra diszbiózisa?
A bélmikrobióta egyensúlyból való kibillenését. Más fajta és más hatású baktériumok jelenlétét, amelyek nem hasznosak, sőt ellenkezőleg, hozzájárulnak bizonyos betegségek kialakulásához, hízáshoz, zsírmájhoz, cukorbetegséghez vezetnek, és így tovább.
Az antibiotikumos kezelés az egyik leggyakoribb oka a bélflóra diszbiózisának. És amikor az antibiotikumokat említem, nem az olyan helyzetekre gondolok, amikor valóban szükséges ezek alkalmazása. Világos, súlyos tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, vesegyulladás stb. esetén szükség van gyors beavatkozásra. Nem erre gondolok, hanem sokak szokására: amikor érzi, hogy kicsit kapar a torka, rögtön nyúl az Augmentin után, és olyan adagokat vesz be, azt gondolnád valami fenevaddal küzd, miközben az esetek 70-80, akár 90%-ában vírus okozza a bajt. Vírus, amire az antibiotikum nincs semmi hatással, végső soron így is az immunrendszernek kell megküzdenie vele, és elpusztítania. Ezért szól a mondás, hogy gyógyszerrel 7 nap alatt gyógyul, anélkül pedig egy hét alatt. Ugyanakkor mit tesz a baktériumflórával, főleg, ha széles spektrumú és magas koncentrációjú az antibiotikum. Nem csoda, ha szegény bélmikrobióta taccsra kerül.
Vagy mikor a gyomor nem termel elegendő gyomorsavat, például Omeprazol, Lansoprazol, Pantoprazol típusú gyógyszerek hosszan tartó szedése miatt. Ezek nagyon gyakran használt gyógyszerek, és a leggyakoribb ok a Helicobacter, mert az savasságot okoz, és tűzoltásként beveszünk egy Omez-t vagy Controloc-ot vagy valami hasonlót: Nexiumot, enyhülést hoz és tudunk aludni. Csakhogy kiráz a hideg, amikor páciensekkel találkozom, akik elmondják, hogy hónapok, évek óta napi szinten szednek Omezt. Ilyen hosszan tartó gyógyszeres kezeléssel szegény gyomornyálkahártya legyengül leépül, és a bélmikrobióta szenved. Lehet az ok autoimmun folyamat is, ami tönkreteszi a gyomornyálkahártyát, mint a krónikus atrofikus gasztritiszben.
Ugyanígy károsodást szenvedhet a mikrobióta az emésztőtraktus anomáliái miatt. Lehet az veleszületett, vagy műtéti beavatkozás következtében kialakult. Leggyakrabban kiterjedt daganatok miatt, mikor az orvosok felnyitják, felfedezik, hogy még itt is ott is ki kell vágni darabokat, és a végén összeszerkesztik, ami marad, ahogy tudják. A beteg életben marad, de a mikrobióta fejreáll, és gondolni kell a helyreállítására.
Vagy sugárkezelés és kemoterápia esetén -nem mondom, hogy nincs szükség ezekre, vannak esetek, amikor olyan későn fedezik a rákot, hogy ez az egyetlen esély a túlélésre, meg kell tenni. De figyelembe kell venni ebben a helyzetben is a bélflóra helyreállításának aspektusát is. További ok lehet, amikor a béltraktus motilitása sérül, például diabéteszes zsigeri neuropátiában, scleroderma, irritábilis bélszindróma, krónikus hasnyálmirigygyulladás, májcirrózis és cöliákia esetén. Ilyen esetekben is megjelenhet a bélflóra diszbiózisa, de a leggyakoribb oka a modern étrend, ami – ahogy említettem – finomított, rostszegény ételekből áll, és ha nincs bennük rost, mi lesz a következmény? A jó baktériumoknak nem lesz mit enniük, és mi történik velük? Egyre összezsugorodnak a telepeik, és helyet adnak a káros baktériumoknak, amik az állati zsírokat, az édességeket és állati fehérjéket kedvelik. Különösen, ha ezeket a fehérjéket olajban sütjük vagy grillezzük, a zsiradék lecsöpöghet a lángba és így policiklusos aromás szénhidrogének jöhetnek létre. Megállapították, hogy egy kilogramm hús ilyen módú elkészítése vagy olajban sütése körülbelül annyi benzopirént szabadít fel, mint 500 cigaretta. A benzopirén a cigaretta legkarcinogénebb összetevője, ami hozzájárul a tüdőrák kialakulásához. Így aztán ezek még inkább elpusztítják az előnyös baktériumokat, és helyet készítenek a károsak számára.
Egy olaszországi egyetem tanulmányt készített az étrend és életmód hatásáról a bélmikrobióta összetételére. Hogyan vizsgálták ezt? Kiválasztották 9-10 éves gyerekek 2 csoportját. Az egyik csoport egy Burkina Faso-beli afrikai faluban élt. Ez egy olyan település, ahol működik a mezőgazdaság, nem látunk alultáplált gyerekeket nagy hassal, nem nem. Működik a mezőgazdaság, van vizük, csakhogy ez a falu távol esik a várostól. Az itt élők nem tudják, mi az a hipermarket, és pont ezért milyen lesz az étrendjük? Azt eszik, amit termelnek. Elmentek hozzájuk a faluba, és szépen csendben megfigyelték őket. Mit csinálnak ezek az emberek, mivel táplálkoznak, mi van az asztalukon. Feljegyezték, megmérték, elemezték, és legnagyobb meglepetésükre azt találták, hogy ezek az emberek, bár nem volt mellettük dietetikus, hogy tanácsot adjon nekik, józan paraszti eszükkel kiegyensúlyozott étrendet alakítottak ki. Fogyasztottak elegendő fehérjét, mert nevelnek hüvelyeseket, gabonaféléket, a gabonafélék közül leginkább kölest és cirokot. Ezek azok a gabonák, amik az ő éghajlatukon és talajminőségükkel legjobban nőnek. Hüvelyesek és gyümölcsök bőséggel elérhetők, dióféléket nem kell termeszteni, mert nőnek maguktól. Húst nagyon ritkán fogyasztanak, az állatokat inkább a tejtermékekért tartják, ünnepi alkalmakkor esetleg levágnak egy borjút, és abból eszik az egész falu. Tárolni amúgy sem tudnák, mert meleg van, tehát az állati fehérje elhanyagolható mértékű az étrendjükben. Tejtermékek, főleg aludt tej. Nagyjából így étkeznek, cserébe rengeteget mozognak friss levegőn. Megnézték az itt élő gyerekek bélflórájának összetételét, és mit is mondhatnék, tankönyvi példa. Ha el kellene magyaráznom orvostanhallgatóknak, hogyan is épül fel az egészséges baktériumflóra, nyugodtan használhatnám ezt az ábrát. Pontosan a legjobb baktériumtörzsek megfelelő arányban, köztük a Bacteriodetes, Firmicutes és más törzsek. Mind jók?
Szuper, de ezek a gyerekek nem is tudják, mi az az allergia, asztma, zsírmáj vagy más problémák, amivel a civilizált országok gyermekorvosai szembesülnek. Nem tudják, mi van ott.
Őket összehasonlították egy olasz város gyerekeiből alkotott csoporttal. Nekik van okostelefonjuk, és tabletjük, ismerik a McDonalds-ot és a Coca-colát. Ők civilizált gyerekek, de amikor megvizsgálták a bélflórájukat, fejükhöz kaptak. Vajon mit találtak? Egy csapat baktériumot, amik felelősek a korai elhízásért. A gyerekeket és fiatalokat érintő elhízás járványszerűen terjed, itt Romániában is növekedik, lassan az Egyesült államok nyomába érünk. Ezt követik mindenféle allergiák, ételérzékenységek, cukorbetegség és zsírmáj.
Következésképpen – és ez a tanulmány, amit mutattam nem az egyetlen, több tíz tanulmányt találunk, amelyek levonják a következtetést, hogy nagyjából kétféle, bélmikrobióta létezik. Legyen az a Burkina Faso-i gyerekekéhez hasonló, ahol a jó baktériumok sok butirátot választanak ki. Ahogy beszéltük a butirát eredménye egy erős, egészséges, ellenálló bélnyálkahártya, ami védelmet nyújt a polipok, és rák ellen. Ez esetben, ha a nyálkahártya ép, képes a tápanyagok hatékony felszívására, a máj táplálására. Így szép tisztán látszik majd az ultrahangon, kivehető a szerkezete, és látszik, hogy az anyagcserével minden rendben. Ugyanígy az agy is megfelelően táplált lesz. Ez mindenképpen nagy nyereség az agynak is. Egyfelől megkapja a számára szükséges tápanyagokat, másrészről védve van a káros baktériumoktól – erről még fogunk beszélni.
Vagy pedig a nyugati modellhez hasonló a bélnyálkahártyánk és baktériumflóránk. Rostszegény, állati fehérjékben és zsírokban, finomított édességekben gazdag étrend által kialakított bakterioflóra, amely nem termel butirátot. A bélfal gyenge, leépült, átengedi a kórokozó baktériumokat, amelyet agresszív, gyulladásos folyamatokat idéznek elő a májban, hasnyálmirigyben, problémát jelentenek az érfalak számára, és az agy is rendkívüli hátrányt szenved. Kérem, jegyezzük ezt meg! Annyi tanulmány születik ebben a témában. És mindegyik következtetése, hogy az egészséges baktériumflóra egészséges, erős, ellenálló bélrendszert jelent, ami képes hatékonyan felszívni a tápanyagokat, ugyanakkor gátat képez a támadókkal szemben. Így biztosítja az agy számára a fejlődéshez és egészséges működéshez szükséges feltételeket.
A kiegyensúlyozatlan baktériumflóra pedig, káros törzsekkel, butirát hiányában gyenge leépült nyálkahártyasejtekkel átengedi a kórokozó baktériumokat, amik a véráramba jutnak, és innen erednek a gyulladásos folyamatok, amelyek károsítják a májat, a hasnyálmirigyet, hozzájárulnak az ateroszklerotikus plakkok kialakulásához – amikről tegnap beszéltünk- a szívben, az agyban, az ütőerekben vagy a láb ereiben. Ezek a gyulladásos folyamatok állandósulnak, és az agy, az agy nagy áldozata ennek.
Tanulmányok már beazonosítottak baktériumokat, amelyek kifejezetten pszichoemocionális zavarokat okozhatnak. Találtak például baktériumokat, amelyek hozzájárulhatnak a depresszió, az autizmus vagy az Alzheimer-kór kialakulásához. Igen, már folyamatban van ilyen baktériumtörzsek azonosítása.
Később látni fogjuk, mit kell tennünk ilyen helyzetben. Már érintettük, mi is a feladatunk, de következő alkalommal kifejezetten az idegsejtek egészségéről fogunk beszélni. Mit tehetünk értük, és ebben az összefüggésben látni fogjuk hogyan javíthatjuk a bélflóránk összetételét, így támogatva az idegsejtjeinket, agyunkat a megfelelő működésben, a kognitív funkciók hatékony betöltésében.
Szép napot kívánok!