3. Hogyan Védjük a Vérereket? (38perc)
ÉletmódTerápia Szemináriumok | Az Életmódváltás Fejben Kezdődik.
Dr. Sorin Moroșan, belgyógyász szakorvos napjaink legégetőbb egészségügyi problémáit és azok életmódbeli összefüggéseit veszi górcső alá.
Tekintsd meg az alábbi sorozat HARMADIK VIDEÓSZEMINÁRIUMát az alábbiakban!
3. Hogyan Védjük a Vérereket? (38perc) (VIDEO)
A fenti VIDEÓSZEMINÁRIUM szövege:
Tegnap megnéztük, mit is jelent az inzulinrezisztencia, láttuk, hogy a cukorbetegség egyre gyakoribb probléma, de ma be kell majd látnunk, hogy az insulinrezisztenciának sokkal szélesebb körű hatása van, mint hogy felborul a szénhidrát-anyagcsere. Az artériák különösen érintettek, mert az évek során egyre súlyosbodó inzulinrezisztencia elősegíti az érelmeszesedéshez vezető plakkok kialakulását a test fontos ereiben, az agyi ütőerekben, a szívkoronáriákban, a vesékben vagy a láb ereiben. Inzulinrezisztencia esetén nő a vérzsírszint, felszaporodik a rossz koleszterin, ami lerakódik az érfalakban, csökken a jó koleszterin, és mindez kedvez a érfal megvastagodásának a benne lerakódó koleszterin miatt. Az érelmeszesedés gyorsan fejlődik, így megjelennek a plakkok. Itt egy felnyitott artéria képét láthatjuk, tisztának kellene lennie belülről, mégis egy nagy plakkot látunk. Ez a lerakódás vélhetően 20-30 év alatt jött létre. A folyamat nagyon korán kezdődik, 10 éves kor alatt, főleg, ahogy a mai gyerekek táplálkoznak, még hamarabb. Ez a folyamat tehát korán kezdődik, és folytatódik évente néhány százalékkal, gyorsabban vgy lassabban a gyermek, serdülő, fiatal életmódjától függően.
Az ateroszklerotikus plakk mintha egy kapszulába lenne csomagolva. Ez a kapszula nagyon fontos, mert eleinte sima, ami azért jelentős, mert a vér könnyebben elsiklik felette. Még ha akadályt is jelent számára, mivel sima az akadály, átjut mellette az azon túl elhelyezkedő szövetekhez. Akkor van nagy probléma, ha nő a nyomás, főleg akut stressz esetén vagy nagyobb erőfeszítéseknél. Tegyük fel, télen egész éjjel havazott, reggel, mikor ki akar hajtani az autóval az udvarból, a kapu előtt torlasz van. Így is késő van, gyorsan fogja a lapátot, és elkezd utat törni. De ilyen körülmények között, egy hatalmas plakkal az artériában…
Vagy, ami még nagyon gyakran megtörténik hétvégente: Egész héten ül az irodában, a fejében ezeregy probléma, a plakkok remekül nőnek. De hétvégén gondolja, hogy ellensúlyozza a dolgos napok ülő életmódját. Jó kis grillezést szervez, aminek a csöpögő zsírjától ezek a plakkok be is gyulladnak. És amikor emellé, még erőkifejtést is végez focizás vagy röpizés közben… Mivel a szíve nincs hozzászokva, egy ilyen helyzetben a plakk egyszerűen kireped mint egy vulkán, és a szervezet automatikusan be akarja ezt foltozni egy dugóval, ami esetünkben véralvadást jelent. Ami jelen esetben mit eredményez? Elzárja a még szabadon lévő helyet is. Nagyon érdemes megjegyeznünk ezt! Az ateroszklerotikus plakk önmagában lassan nő, igaz? Mondjuk 30 év alatt fokozatosan annyira, hogy már csak a vérér átmérőjének 20%-a marad szabadon. De jegyezzük meg, hogy ahhoz hogy a maradék 20% is eltömődjön nem szükséges feltétlenül további 5 év. Elég 5 perc, hogy egy hasonló vérrög képződjön, és pár perc alatt kész az infakrtus.
Ezúttal egy halálos infarktusról beszélünk, ez a fénykép a boncoláskor készült. „Ki lehet tisztítani?” El fogunk jutni ehhez a kérdéshez is. Amit itt látunk, körülbelül 70%-ot jelent, valahol 65-70% között. Az összes elhalálozás 65-70%-a emiatt következik be, ez a vezető halálok, második helyen követi a rákbetegség. Tehát egy folyamatról beszélünk, ami fokozatosan fejlődik ki, de hirtelen nagyon súlyossá válhat, és már nem enged teret a kezelésnek. Ez magyarázza, amikor ilyesmit hallunk valakiről, hogy: „egyszer csak összeesett és kész, nem panaszkodott soha, olyan jó ember volt, nagy darab pirospozsgás, szép, és egyszer csak összeesett és kész”. Miért? Az ateroszklerotikus plakk csendben fejlődött, és az első fájdalmas tünet maga a végzetes infarktus lett.
Itt két aortát láthatunk, 2 férfiéi voltak, akik egy autóbalesetben hunytak el. A boncolásnál kivágtak egy-egy szakaszt az aortából és felnyitották, hogy látszódjon a belseje. Az aorta a legvastagabb verőér az emberi szervezetben. A szív bal kamrájából indul, és belőle ágaznak le az erek a fej, a karok, a belső szervek és végül lefelé a lábak felé egészen a lábujjakig.
Figyeljük csak meg, hogy noha ő 2 évvel fiatalabb volt, hogy néz ki az artériája a másikéhoz képest? Vastagabb réteg borítja. Nagyjából így néz ki az előrehaladott érelmeszesedés.
Ez egy 17 éves fiú aortája, aki szintén balesetben hunyt el. Az ő főütőerét is felnyitották a boncoláskor, és látjuk, hogy nála is találunk sárga foltokat. Már 17 évesen elkezdődött az érelmeszesedés folyamata. Mik ezek a kis lukak? Innen indulnaka a bordaközi verőerek, így néz ki belőlről. A bordaközi erek a bordák között futnak, és táplálják az ottani szöveteket. Egyik jobbra fut, a másik balra, minden szinten, minden bordapár között egy-egy bordaközi ér. Nagyon jól, tisztán látszanak. És itt, mit látunk? Ez az aorta azonos szakasza, annyi a különbség, hogy ezt egy ötvenes éveiben szívinfakrutsban elhunyt férfiból operálták ki. A boncolásnál felnyitották az aortáját, és alig akartak hinni a szemüknek. Az egész érfal körös körül telis tele plakkokkal. Hol vannak már azok a lyukak? Legtöbbjük eldugult. És akkor még csodálkozunk, hogy mennyien panaszkodnak a gerincükre. „Doktor Úr, ha tudná, hogy milyen fájdalmaim vannak.” És a röntgenfelvételen látszik, hogy a csigolyák összecsúsznak és összeszűkül köztük a hely. Miért történik ez? Mi van a csigolyák között? Porckorongok, nagyon fontos szövetek. Olyanok mint az autóban a rengéscsillapító, ők csillapítanak minden általunk tett mozdulatot, mert a csigolyák belsejében valami nagyon értékes dolog fut, méghozzá a gerincvelő. Így aztán nagyon fontos, hogy ezek a korongok erősek, rugalmasak, jól tápláltak legyenek, hogy jól csillapítsák a sokkokat, mint a jó minőségű rengéscsillapító. Az autónál is fontos ez, ugye? Főleg az itteni utakon. Fontos a minőségi csillapítás, de amikor a porckorongokat tápláló vérerek így néznek ki, mi fog történni a porckorongokkal? Szegények annyira alultápláltak, hogy leépülnek, kiszáradnak, nyomorultak lesznek, és a csigolyák veszélyesen közel kerülnek egymáshoz. És ha a szélükön még kalciumsó-lerakódásokat is találunk, kis tüskéket, amik felsérthetik a gerincvelőből kilépő idegeket, akkor azokat a fájdalmakat az ellenségünknek sem kívánjuk egy-egy mozdulatnál. Ha a csigolyák túl közel vannak egymáshoz, egy ilyen mozdulatnál összecsípjük az ideget, beszorul, legtöbbször a deréktáji részen, rettenetes fájdalommal jár. Szeretném ha tiszta lenne számunkra, hogy az arteroszklerotikus plakk nagyon összetett szerkezetű, nem egyszerűen egy zsírlerakódás, ami olyan mint a vízkő a csöpögő csap alatt. Ha erősebb vegyszerrel tisztítod, eltűnik. Nem, nem ,nem. Olyan zsírról beszélünk, ami beépül az érfal szerkezetébe, és mivel itt megjelennek a fehér vérsejtek is, amik eliminálni akarják, megtelnek vele, így óriássejtek képződnek, és rögzülnek az érfalban, gyulladt állapotban maradnak, és izomsejtek növekedését serkentő vegyületekt bocsátanak ki. És máris a zsírok mellett izomrostok, később lerakódó kalciumsók is megjelennek majd, így az ateroszklerotikus plakk mélyen meggyökerezik az érfalban, olyan merev szerkezettel, ami csikorog ha felvágjuk.
Néhányszor találkoztam a nyaki verőéren olyan megkövesedett plakkokkal, amik úgy néztek ki, mint az epekő csak a nyaki érben voltak. Az ultrahanghullámok nem jutottak keresztül ezeken. Leggyakrabban a koronáriákban történik ez a szerencsétlenség, itt látjuk a koronária ereket, amik a szívizmokat táplálják. És amikor egy ehhez hasonló ér eldugul, gyakorlatilag olyan, mint a dűzni, ami a motorba fecskendezi a benzint. Emlékszünk a Daciánkra, amikor eldugult a dűzni, milyen jól ment? Csak úgy hasított. De a szívnél vegyük észre, egyre kevesebb oxigéndús vérhez, és glükózhoz fog jutni. Következmény? Hát, még ha sík terepen sétál, még megoldja valahogy, de ha gyorsít vagy lépcsőzik, emelkedőn megy fel, erős szorítást érez a mellkasában és a fájdalom kiterjedhet erre is vagy erre vagy erre, attól függ. Meg kell állnia, esetleg nitroglicerint fecskendez a nyelve alá, és pihenéssel enyhül a fájdalom, tovább tud menni egy kicsit. Ezt nevezik erőfeszítésre jelentkező angina pectorisnak.
Amikor az ér teljesen elzáródik azt nevezzük infarktusnak. Látjuk, hogy nem mindegy, hol képződik az ateroszklerotikus plakk. Ha itt van, és itt teljesen elzárul, akkor a szív egy nagy része vér nélkül marad, és ez tragikus következményekkel jár. Ez akár halálos miokardiális infarktus is lehet.
Ha tegyük fel itt alakul ki, akkor a szív egy kis darabkája hal el. Ez magyarázza, miért maradnak egyesek életben szívroham után, mások számára pedig a véget jelenti. Az érelmeszesedés nő, láttuk, hogy a koleszterin az elsődleges alkotó, de nem az egyetlen. A dohányfüst vegyületei rendkívűl agresszívek a plakképzésben, kérem, ezt jól jegyezzük meg. A dohányzás mielőtt hörgőgyulladást vagy tüdőrákot okozna, először érelmeszesedéshez vezet, és ha még magas vérnyomással is együttjár, akkor a folyamat még gyorsabb. Ha cukorbetegség is jelen van, főleg a dohányzás-cukorbetegség kombináció, ez talán a legagresszívabb párosítás az érfalak ellen. Másrészről az ülő életmód a tudomány mai állása szerint legalább annyira káros, mint a dohányzás. Soha nem dohányoztam, de ha nem mozognék, milyen esélyem lenne a szívinfarktusra? Ugyanannyi mint egy dohányosnak. Tehát az egyetlen megoldás számomra, hogy minden nap időt szánok a mozgásra. Elzsírosodott máj, stressz, rendszertelen életritmus és késői lefekvés.
A férfiak nagyobb veszélyben vannak, legalábbis a menopauzáig a hölgyeknél kisebb a kockázat. Nem törvényszerű, de általában a férfiak hamarabb kapnak szívinfakrtust. Itt is voltak férfiak infarktus utáni rehabilitáción, akik még a 40 évet sem töltötték be. Vagy itt van az egyik szomszédom a faluból, aki 33 évesen hunyt el infarktusban. Egyre fiatalbb korban. A menopauza után a hölgyeknél is nagyon megemelkedik az előfordulás, majdnem ugyanolyan gyakori, mint férfiaknál.
És ha a szülőknél jelen volt az érelmeszesedés, akkor a gyerekeik nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Így még jobban kell figyelnie, ha tudja, hogy apának infarktusa volt, vagy anyának agyvérzése, nagyon kell figyelnie a koleszterin értékekre, főleg ha dohányzik is. Na meg a vérnyomására és az egyéb tényezőkre.
A koleszterin egy nagyon fontos vegyület a szervezet számára, és mindenkinek a mája elegendő koleszterint termel. Amennyira szükségünk van. Mivel ebből képződik a D vitamin, hormonok, beépül a sejtfalba és így tovább. Akkor van probléma, amikor nő a koleszterinszint a vérben. Vele párhuzamosan mi történik az infarktusban elhalálozás kockázatával? Nő.
Ha erre a grafikonra nézünk, mit gondolunk, mennyi lenne az ideális koleszterinszint a vérben? Ez nagyon fontos, mert itt a laboreredményeken 5,2-ig a referenciatartományban van. De elmondhatom, hogy voltak itt vendégek Izraelből ottani eredményekkel, és azokon mit gondolnak, meddig tartott a referencia tartomány? 4,2-ig. Nagy különbség, nagy különbség. Nem mindegy, hogy a 4,2 vagy 5, 2 mmol/l szintet tűzöd célul az ember elé. Ha 5,2-t mondasz, és neki 5,1, akkor nyugodtan mondja: „benne vagyok a normáltartományban”,ugyanakkor már 30%-kal nagyobb esélye van a szívinfarktusra. Lehet, hogy ez is a magyarázata, miért egy Románia a vezető országok közül infarktusos halálozások terén? Tudták, hogy mi is vezetők vagyunk valamiben? Igen. Élen járunk Oroszországgal, Ukrajnával, Magyarországgal, Bulgáriával együtt. Ezen a területen legmagasabb az infarktusos elhalálozások aránya. Sajnos valóban. Az artériák védelmére, ahhoz, hogy minél tisztábban tarsuk őket, 4,2 alatt kell lennie fiatalabbaknál pedig legyen körülbelül 2,6 + (életkor/40) érték alatt. Ez tehát az összkoleszterin, ami az LDL-ből és HDL-ből áll, valamint a koleszterin egy része trigliceridhez kötve kering. A triglicerid érték nagyjából 1/5-e koleszterin. Az LDL a rossz koleszterin, amit láttunk lerakódni az artériák falában. Tehát az össz 4,2 értékből legyen minél kisebb ennek az aránya, kb 2,6 mmol/l alatt, cukorbetegeknél és ischémiás szívbetegeknél 1,8 alatt ideális. A HDL a jó koleszterin, ennek minél magasabb értéknek kellene lennie. Ez egyfajta hordozó, fogja a rosszat és az érfalból a májba viszi feldoglozásra, hogy megszabaduljunk tőle. Főleg amikor magas az összkoleszterin, elengedhetetlen lenne, hogy nőjön a HDL is. Hogyan növelhetjük a HDL-t? Elsősorban testsúlycsökkentés által. A fogyás, és rendszeres testmozgás, nem feltétlenül nagyon intenzív, a szívbetegek nem is végezhetnek túl intenzív mozgást, lényeg hogy végezzük kitartóan, használjunk ki minden alkalmat a mozgásra. Ahogy Pol Úr mondta nekem ma reggel, „ na megyek még egy kört a lépcsőkön.., hogy elégessek pár kalóriát” Ez a legbölcsebb hozzáállás, kihasználni az alkalmat. Lift helyett lépcsőzni. Vagy ahelyett, hogy a bolthoz közel eső parkolóhelyekért küzdenék, hagyjam az autót kicsit messzebb, ahol mindig van szabad hely és sétálok, ez hatalmas nyereség a testemnek. És összegyűlik innen onnan amonnan. Ezért bátorítom önöket, hogy vegyenek egy lépésszámlálót, és meglátják mennyi az annyi. Beszerezhető, a legtöbb sportboltban, sőt az Auchan-ban is láttam. Igen, a telefonon is lehet, egy okos telefon, nem is kell nagyon performánsnak lennie, létezik rá ilyen alkalmazás.
A trigliceridnek 1,7 mmol/l alatt kell lennie. Miért nő meg a koleszterinszint? Legtöbbször a táplálkozás során bevitt kolesztrein miatt, noha vannak más kiváltó okok is. Veleszületett anyagcserezavarral is találkozhatunk, vagy ha a pajzsmirigy beteg, nem termel elég tiroxint, és az illetőnek nem megfelelő a kezelése, nem szed elég eutiroxot, hogy kiegészítse a pajzsmirigy által termelt mennyiséget, a koleszterin szintje nőni fog, mivel a tiroxin az anyagcsere motorja.
Nincs elég tiroxin? Az egész anyagcsere olyan lesz, mintha nedves szalmát égetnénk, nagyon fontos. Stressz. A nagymértékű stressz növeli a koleszterinszintet, hasonlóképpen a mozgáshiány is. Milyen élemiszerekben találunk koleszterint? Koleszterin csak az állati eredetű ételekben van. Megjegyezzük? Nagyon egyszerű – az állatok királyságában van koleszterin, a növények királyságában nincs. Ez különbözteti meg őket. Ha meg akarom tudni valamiről, hogy állat vagy növény, megnézem, hogy van-e benne koleszterin. Mik a koleszterin leggazdagabb forrásai? Az állati belső szervek, a májnál is többet tartalmaz az agy. A tojássárgájában is sok a koleszterin, bár úgy tűnik, hogy a tojássárgájában lévő koleszterin kevésbé agresszív, mint a húsban lévő. Ezért azt mondják, hogy ha megbízható forrásunk van, heti 2 tojás elfogadható. Én mégis azt mondom, vigyázzanak, akiknek szívproblémái vannak vagy magas a koleszterinszintjük. Igen, egy gyereknek heti 2 tojás nem sok, de valakinek, aki már így is magas koleszterinszinttel küzd annyi sem hiányzik.
Tenger gyümölcseiben, kagylóban, osztrigában, stb. A fehér és a vörös húsok körülbelül ugyanannyi koleszterint tartalmaznak, és a halak meg a sajtfélék attól függően mennyire zsírosak. Igen, egy zsírszegény joghurt, friss zsírszegény tehéntúró vagy orda, még ezek az elfogadhatóbbak, legelfogadhatóbbak, jól el is lehet készíteni őket. Mindezen sajt- és túrófélék közül az orda a legértékesebb, mivel a kazein, ami annyira nehezen emészthető a sajtba kerül, és a tejsavóban ott maradnak a globulinok. Ezek képezik a tej legértékesebb részét, és az orda gyakorlatilag a kicsapódott globulinok összesége, nem? Felforralják a savót, így keletkezik az orda. Tehát ha mindenképpen tejterméket szeretnénk fogyasztani, akkor ezek közül válasszunk az étrendi tanácsoknak megfelelő mennyiségben.
Ezek az élelmiszerek nagyon károsak, főleg ha az oxidált koleszterin is feldúsul bennük, tartósítás során vagy levegőn hagyva, melegben vagy fényhatásra. Ez az oxidált koleszterin különösen agresszív az érfalakra nézve. Ezek legnagyobb forrása a tej-tojás-cukor keverékeke, a zsíros, érett sajtokban is könnyen felszaporodik az oxidált koleszterin. És mit tesznek a gazdák, nevelnek valamit, borjút, malacot, libákat, ugye? Bánátban hemzsegnek a libák, de ők állnak az első helyen az infarktus miatti elhalálozásban is, utána jön a mi zónánk, mert itt meg a szalonna dívik. Tehát az oxidált koleszterin kialakulásához szükséges körülmények nagyon károsak az érfalaknak.
A következő kérdés, amit fel is tettek: ha már kialakultak az ateroszklerotikus plakkok, tehetünk még valamit? Egy orvos, akit nagyon tisztelek, vette a bátorságot, hogy ezt a kérdést úgy tegye fel, hogy: Ha változtatok az életmódon, mi történik az ateroszklerotikus plakkok vastagságával? Jól fogalmazta meg a kérdést? Igen, mert a gyökerénél ragadta meg a problémát. Nem elégedett meg a gyógyszerek hatásával, látni szerette volna, mi történik ha a gyökérig ásunk, ha gyökerestül húzzuk ki a gyomnövényt. A kérdés megválaszolásához összegyűjtött 50 pácienst, jól látható, mérhető plakkokkal a koronáriaereiken. Sorshúzással 2 25 fős csoportra osztotta őket. 25-üknek gyökeresen meg kellett változtatniuk az életmódjukat, a másik 25 fő volt a kontrollcsoport. Ők folytatták a hagyományos gyógyszeres kezelést, hasonlítási alapot képeztek.
Az első csoportnak kidolgozott egy koleszterinmentes étrendet, mint amit Önök is követnek itt. A dohányzóknak le kellett szokniuk, testmozgást kellett végezniük, nyilván nem tudtak maratont futni, de sétálhattak. Saját tempójukban, rendszeresen, kitartóan. És kezelniük kellett az őket érő sztresszt. Tehát az étrendjünk nagyon hasonló volt az itteni ménesi étrendhez. Teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, diófélék, magvak, koleszterin sehol. És koffeinmentességet kért tőlük. Ő nem annyira a kalóriamegszorításra tette a hangsúlyt, mint az ételek minőségére. Növényi alapú diéta.
Mik voltak az eredmények?
Év elején, az új étrend előtt, a jövőbeni életmódváltóknek átlagosan hetente 5 alkalommal voltak anginás fájdalmaik, amiről beszéltünk, a többiekenk csak kétszer. Úgy tűnik, kevésbé súlyos állapotú betegek voltak, mint a kísérleti csoport, noha a szétosztás sorshúzással történt. Itt vannak a jobb állapotú páciensek, csakhogy egy év után az életmódváltók fájdalmas epizódjai mennyivel ritkábban következtek be? 11-szer ritkábban, heti 5 alkalom helyett kéthetente egyszer. Javulásnak, életminőség-javulásnak nevezhetjük ezt? Hatalmasnak. És mi történt azokkal, akik a gyógyszer mellett maradtak? Nőnek a fájdalmaik. Miért? Mert a gyógyszer pillanatnyilag segít, mikor szükségem van rá, hogy kihozzon a válsághelyzetből, de hosszú távon nem oldja meg a problémát. Kezdetben a koleszterin 5,8-6,3 között volt, egy év alatt, akik változtattak, közel értek a 4,2-es értékhez, amiről beszéltünk, de a többiek? 6 mmol/l. A LDL koleszterin, amire azt mondtuk, 2,6 alatt kell lennie, 3,9-4,3 között volt kezdetben – egy év után az életmódváltók elérnek 2,6 alá, de a többiek? Nem. Ugyanakkor a koronáriákat vizsgálva jelentős változások látszanak: A beazonosított ateroszklerotikus plakkok 82 %-a elkezdett visszahúzodni, és hogyha a plakk elkezd vékonyodni, mi történik a vérér átmérőjével? És a vérárammal? És teherbírással? Mind mind nő. De látszik, hogy akik nem változtattak, ahogy kellett – ők ezt elismerték – azoknál nem volt ilyen javulás. Akik életmódot váltottak, azok ateroszklerptikus plakkjai visszahúzódtak, a többieknél viszont tovább nőttek. Egy év után ennyi a különbség köztük, 5 év után pedig ennyi. Jelentős? Bizony.
Nézzük hogy néznek ki a koronáriák. Az életmódváltás előtt, látjuk, mennyire szűkös itt a véráram? Miért? Mert ott egy plakk. És az életmódváltás után? Jobban néz ki? Az artéria fala és átmérője sokkal közelebb van a normálishoz. Nézzük, hogy összeszűkül ezen a részen, és nézzük itt. Ugyanígy itt is a lerakódás lecsökkenti a véráramot, és az életmódváltás után. Ezt a képet egy amerikai kollégámtól kaptam, és magyarázatot is fűzött hozzá. Ez az úriember egy nagyon híres bypass műtétekre specializálódott orvos. Tudjuk miből áll egy bypass műtét? Kivesznek egy érszakaszt a lábból, és elkerülő utat csinálnak belőle, az egyik végét az aortához, a másikat a plakkon túleső részhez kötik. Ha itt van az eltömődés, ide rögzítik, és így a vér, ahelyett, hogy a plakk akadályozná, kikerüli azt ezen az új úton, és táplálja az ateroszklerotikus plakkon túli szöveteket is. Nagyon sok életet mentett már meg ez a fajta műtét.
A stent esetében egy fémgyűrűt visznek be egy katéter segítségével, majd egy kis lufival felpumpálják, a gyűrű kitágul, lenyomja a plakkot, és szélesen tartja az érnyílást. Ez is egy jól kigondolt megoldás. Tehát ő ezen műtétek specialistája. Nagyon sűrű és feszült volt a programja, egy szép napig, amikor is anginás fájdalma támadt. Azonnal csinált egy koronárográfiát, és nézzék, mit talált.
Csakhogy olvasott Ornish tanulmányáról, és úgy döntött kipróbálja. Rendett tett a programjában, hogy maradjon elegendő pihenőidje is, időben lefeküdt, rendszeresen étkezett, és mozgott. Jöttek hozzá a betegek, Doktor úr, szeretném, ha maga operálna, maga a legjobb; ő belenéz a határidőnaplójába, és így szól: 2 év múlva van egy szabad időpontom, ha túl későnek tűnik, kérem forduljon egy kollégámhoz.
Tehát rendet tett, minden téren, minőségi ételek, nem engedte meg magának a gyorsételt, csak olyant, ami tényleg jó, amit mi is átnéztünk. 3 év után megismételte a viszgálatot. Látunk javulást? Mit mondanak? Megéri? Át kell gondolnunk, mi a teendőnk, ugye? Azt hiszem ez lehet a Mezőménesen töltött turnus legnagyobb haszna, ha egy nagyon reális tervvel térünk haza, amihez később is tartjuk magunkat!
Szép napot kívánok!